A francia intézmények [fr]

A francia intézmények

- Az Alkotmánytanács
- A Köztársasági Elnök
- A miniszterelnök és a kormány
- A Parlament
- Az igazságszolgáltatás
- Himnusz és jelmondat
- A francia nemzeti lobogó
- Nemzetvédelem

Az Alkotmánytanács

Kilenc tagból áll, és többek között a választások szabályos lefolyását felügyeli, valamint az organikus és az elé terjesztett törvények alkotmányosságát.

További információk : www.conseil-constitutionnel.fr

A Köztársasági Elnök

A Köztársasági Elnököt öt évre választják meg közvetlen általános választás útján (az öt évre szóló mandátumot a 2000. szeptember 24-i népszavazás után vezették be Franciaországban).

JPEG - 17.5 ko
François HOLLANDE

François HOLLANDE-ot, az V. Köztársaság hetedik elnökét 2012. május 6-án választották meg.

A köztársasági elnök kinevezi a miniszterelnököt és ez utóbbi javaslatára a kormány tagjait (ld. az Alkotmány 8. cikkelyét).

Elnököl a kormányüléseken, kihirdeti a törvényeket és õ a hadseregek fõparancsnoka. Feloszlathatja a Nemzetgyûlést, és súlyos válság esetén rendkívüli jogokat gyakorolhat. (16. cikkely).

További információk : www.elysee.fr

A miniszterelnök és a kormány

A miniszterelnök vezetésével a kormány meghatározza és végrehajtja a nemzetpolitikát. A miniszterelnök felel a Parlament elõtt (20. cikkely). A miniszterelnök irányítja a kormány tevékenységét és biztosítja a törvények végrehajtását (21. cikkely). Bernard Cazeneuve-öt 2016. december 6-án nevezték ki miniszterelnöknek.

További információk : www.premier-ministre.gouv.fr

A Parlament

Két kamarából áll :

  • A Szenátusból, amelynek tagjait 2003 óta hat évre választják meg közvetett általános választás útján (ezt megelõzõen kilenc évre szólt a mandátumuk) és a szenátorok 1/3-át minden harmadik évben újraválasztják. Az utolsó választásra 2004. szeptemberében került sor.
JPEG - 16.9 ko
A Nemzetgyûlés épülete
  • A Nemzetgyûlésbõl, amelynek képviselõit öt évre választják meg közvetlen általános választás útján. Az utolsó választásra 2002. júniusában került sor.

A két kamara, a kormány munkájának ellenõrzésén túl, kidolgozza és megszavazza a törvényeket. A két intézmény közötti egyet nem értés esetén a Nemzetgyûlésé az utolsó szó.

A Szenátus

A Szenátus 331 szenátorból áll, akik a következõképpen oszlanak meg a 2004. szeptemberi választások óta :
- Népi Mozgalom Uniója csoportja: 156
- Szocialista csoport : 97
- Centrista Unió csoportja : 33
- Kommunista, republikánus és polgári csoport : 23
- Európai demokratikus és szociális összefogás csoportja : 15
- Függetlenek : 7

További információk : www.senat.fr

A Nemzetgyûlés

A Nemzetgyûlés 577 képviselõbõl áll, akik a következõképpen oszlanak meg a 2002. június 9-i és 16-i választások óta :
- Népi Mozgalom Uniója csoportja: 351 (+ 10 kapcsolt listával induló képviselõ)
- Szocialista csoport: 141 (+ 8 kapcsolt listával induló képviselõ)
- Unió a Francia Demokráciáért csoportja : 27 (+ 4 kapcsolt listával induló képviselõ)
- Kommunista és republikánus képviselõkbõl álló csoport : 22
Egyik csoporthoz sem tartozó képviselõk : 11

További információk : www.assemblee-nationale.fr

Az igazságszolgáltatás

A személyi szabadság õrzõjeként (ld. az Alkotmány 66. cikkelyét), Franciaország igazságügyi hatósága oly módon van megszervezve, hogy alapvetõ különbséget tesz a rendes bíróságok között, amelyek a személyek közötti jogvitákat hivatottak rendezni, és a közigazgatási bíróságok között, amelyek az állampolgárok és a közhatalom közötti jogvitákat rendezik.

A jogszolgáltatási rend kétfajta igazságszolgáltatást különböztet meg

  • A polgári igazságszolgáltatást :

rendes bíróság (elsõfokú bíróság) vagy szakbíróság (egyesbíróság, kereskedelmi bíróság, társadalombiztosítási ügyek bírósága és a Munkaügyi Bíróságok Fõtanácsa, amely a munkavállalók és a munkáltatók közötti jogvitákat hivatott rendezni).

  • A büntetõ joghatóságokat, amelyek három szinten kezelik a törvénysértéseket, így megkülönböztetjük :
  1. a rendõrbíróság által rendezett szabálysértéseket,
  2. a büntetõbíróság hatáskörébe tartozó vétségeket,
  3. az esküdtszék hatáskörébe tartozó bûncselekményeket.

Létezik végül egy különleges joghatóság, amely egyaránt illetékes polgári- és büntetõjogi ügyekben is, ez pedig a fiatalkorúak bírósága.

A Semmítõszék, a legfelsõbb bíróság feladata, hogy megvizsgálja a fellebviteli bíróságok által meghozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.

A közigazgatási bíróságok csúcsán az Államtanács áll, amely végsõ fokon dönt a közigazgatási jogcselekmények törvényességérõl. Továbbá a kormány is kikérheti a tanácsát véleményezésre a törvénytervezetek és bizonyos határozattervezetek esetében.

További információk : www.justice.gouv.fr ; www.conseil-etat.fr

Himnusz és jelmondat

A rajnai hadsereg harci dala 1792-ben, Strassbourgban született meg, majd Marseillaise néven 1795. július 14-én nemzeti himnusszá nyilvánították .

A Francia Köztársaság jelmondata « Szabadság, Egyenlõség, Testvériség ».

A francia nemzeti lobogó

JPEG - 26.6 ko
A francia zászló

1789-ben La Fayette összevonja a fehér színt, a királyság szimbólumát a párizsi Nemzetõrség kék-piros kokárdájának színeivel. A háromszínû zászló a Francia Köztársaság hivatalos jelképe.

További információk : Les symboles de la République et le 14 juillet

Nemzetvédelem

2004-ben a nemzetvédelem költségvetése 32,40 milliárd eurót tett ki, azaz a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,01%-át, és az állami költségvetés 11,42%-át.

A 2003-2008 közötti idõszakra vonatkozó, a katonai programról alkotott törvény, amely a köztársasági elnök és a kormány azon akaratát tolmácsolja, hogy Franciaországot egy a szükségleteinek megfelelõ védelemmel lássa el, meghatározza az elérendõ eszközöket és létszámokat.

Szerves részét képezi azon törekvésünknek, hogy a védelmi eszköztárunkat az aktuális kihívásokhoz igazítsuk. Ez az eszköztár a következõkkel fejezhetõ ki :
- a terrorizmus elleni harc eszközeinek megerõsítése,
- a francia nukleáris elrettentés biztonsága és megbízhatósága,
- Franciaország részvétele a krízisek megelõzésében és megoldásában (15-20 ezer katona vesz részt hadmûveletekben),
- katonai együttmûködés a NATO-n és az Európai Unión belül.

2004-ben a francia haderõk létszáma - mind a katonai, mind a civil személyeket figyelembe véve - 436 708 fõt tett ki, akik a következõképpen oszlottak meg:
- 162 350 fõ a szárazföldi hadseregben
- 69 276 fõ a légierõben
- 54 656 fõ a tengerészetben
- 103 806 fõ a csendõrségben
- 46 620 fõ a közszolgálatban (egészségügy, szociális tevékenység...).

További információk : www.defense.gouv.fr

Megjelenés dátuma : 12/01/2017

Oldal tetejére