A lisszaboni szerződés [fr]

Párizs, 2008.február 8,

BERNARD KOUCHNER KÜL- ÉS EURÓPA-ÜGYI MINISZTER ÉS JEAN-PIERRE JOUYET EURÓPAI ÜGYI ÁLLAMTITKÁR NYILATKOZATA

A LISSZABONI SZERZŐDÉS

A francia Parlament szenvedélyes és felszólalásokban gazdag vita után elfogadta a Lisszaboni Szerződés ratifikációját engedélyező törvénytervezetet, mind e törvénytervezet vizsgálata érdekében, mind az azt megelőző alkotmányossági felülvizsgálat alkalmával. E viták jól mutatták, hogy Franciaország megtartotta a Római Szerződés alapító atyáinak európai ambícióit, és hogy szeretné újra megtalálni elsőrendű szerepét Európában.

Miként a francia köztársasági elnök kívánta, Franciaország jelentősen hozzájárult ezen új szerződés kidolgozásához a német és portugál elnökségekkel, illetve minden partnerével szoros együttműködésben. Franciaország az Európai Unió azon első tagállamainak egyike, amelyek ratifikálták a szerződést.

A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi majd, hogy megnyugtatóbb választ adjunk az európai állampolgárokban felmerülő kérdésekre, megerősítsük a demokráciát és hatékonyabbá tegyük a 27-ek döntéshozatalát, illetve határozottan a jövő politikáinak fejlesztése felé forduljunk az energia, a környezetvédelem, a bevándorlás és az állampolgáraink számára biztosítandó jólét és biztonság terén. Ez a szerződés az Európai Unió újbóli politikai fellendítésének eszközeit kínálja fel. Ebben minden francia állampolgár – politikai hovatartozásától függetlenül – részt kell vegyen.

Üdvözöljük e törvény elfogadását, ami jó hír Franciaország és Európa számára, és kívánjuk, hogy ez a szerződés – amely tíz évnyi vita és tétovázás után új fejezetet nyit az intézményi kérdést illetően – 2009. január 1-jén életbe lépjen, miután az Európai Unió minden tagállama ratifikálta.

Megjelenés dátuma : 18/11/2011

Oldal tetejére