A nagykövet tollából (2017. október 2.) [fr]

Macron elnök európai kezdeményezése

Franciaország gyakran tett kezdeményezéseket, hogy előmozdítsa az európai építkezést. Megválasztása óta az elnök sokat konzultált, többek között az európai intézmények vezetőivel és európai partnereivel (akik közül 22-vel már találkozott). De amit a köztársasági elnök a Sorbonne-on tett, az jóval meghaladja a korábbi kezdeményezéseket. A következők miatt.

1. Amit az elnök javasolt, az egy csaknem 10 évre szóló elképzelés, válaszul a társadalmaink bizonyos köreiben tapasztalható szkepticizmusra, illetve Európa elutasítására. Ahhoz, hogy gyökeresen változtassunk Európán, és megfeleljünk az olyan fontosabb kihívásoknak, mint a biztonság / a terrorizmus, a migráció, a fejlődés, a klímaváltozás, a digitális forradalom, a globalizáció szabályozása, valóban merészség kell. Ezek a kezdeményezések konkrét és nyitott jelleget öltenek, és a demokratikus hagyományoknak köszönhetően nyitottak az alulról jövő javaslatokra. Ez a munka 2018 nyarára egy konkrét menetrendhez kell, hogy vezessen és táptalajul kell szolgálnia többek között a 2019 tavaszán esedékes európai választásokkal kapcsolatos vitákhoz.

2. Az elképzelés az, hogy célokat tűzzünk ki, ne pedig az eszközök tökéletesítésén fáradozzunk. A szerződésmódosítás nem terv, csak eszköz, amelyet teljes mértékben alá kell vetni egy politikai ambíciónak. Ha bizonyos előrelépésekhez szükség van szerződésmódosításra, Franciaország áll elébe. Ez nem egy totem, nem egy tabu. A most kezdődő munka témáról témára haladva fogja meghatározni a kitűzött célok eléréséhez szükséges haladást: új törvények, ad hoc megállapodások, megerősített együttműködés, szerződésmódosítás stb.

3. A 2019-ben megválasztott Európai Parlement mandátuma 2024-ben jár le, akárcsak az Európai Bizottságé: e mandátum idejét ki kell használni az európai újjáépítés megvalósításához.

4. A védelem Európája még épül. Idén komolyabb előrelépést értünk el az Európai Bizottságnak az európai védelmi alapra vonatkozó javaslata (amely lehetővé fogja tenni a kutatásra és a felszerelésre fordított finanszírozás megosztását) és egy állandó strukturált együttműködés valószínűsíthetően 2017 végéig történő elindítása révén, amely (a kiadásokat, a befektetéseket, a külföldi missziókat tekintve…) közös ambíciót fejez ki.

5. Szükségünk van egy európai agrárpolitikára. Franciaország a KAP mélyreható megújítását szeretné, és gondolkodni fog annak reformján, szoros kapcsolatban Magyarországgal, amely ország mezőgazdasági téren minden vagy majdnem minden álláspontunkat osztja. Vitáznunk kell egy új KAP-ról, amelynek kettős célt kell szolgálnia: (i) biztosítania kell, hogy a mezőgazdászok megéljenek bevételeikből, megvédve őket a kockázatoktól és a nagyobb válságoktól; (ii) segíteni kell őket egy környezetbarátabb és felelősebb mezőgazdaság felé.

6. Az eurózóna megerősítése szuverenitásunk egyik kulcseleme. Éppen ezért közös, strukturális reformokon, jobb gazdaságpolitikai koordináción és közös költségvetésen nyugvó gazdasági stratégiával kell felruházni, hogy (i) befektetés révén elősegítsük a konvergenciát; (ii) biztosítsuk a stabilitást a gazdasági sokkhatásokkal szemben.

7. Ez a közös költségvetés erős gazdasági irányítást igényel, innen jött egy európai miniszter és egy demokratikus kontroll ötlete.

8. Ne feledkezzünk meg az oktatásról sem: a köztársasági elnök azt javasolta, helyezzük hálózatba a különböző országok európai egyetemeit, egy európai tanulmányutat javasolva így a diákoknak: (i) a hálózaton belül közös tanterv szerint évente más országban és más egyetemen tanulnának a hallgatók; (ii) legalább két nyelven lehetne követni az órákat; (iii) e tantervek mentén pedagógiai újításokat lehetne kifejleszteni. A 2020-as évek elejére nagyjából 20 európai egyetemet kellene megcélozni.

9. Ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi nagyobb kihívásokkal szemben (úgymint innováció, digitalizálás, menedékjog és bevándorlás, élelmiszerbiztonság…) hatékony szabályozásra van szükségünk, e szabályozás gyakorlására a jó besorolás európai szintű ezeken a kulcsfontosságú területeken.

10. Franciaország nagyon ragaszkodik az európai egységhez, az elnök Sorbonne-on tartott beszédének ez volt a központi tengelye. Annál is inkább szeretném felidézni ezt jelen írásom magyar olvasói előtt, mivel a helyi sajtó, ahogy azt túl gyakran olvastam, ragaszkodik a visegrádi országok megosztását célzó homályos tervhez, holott épp ellenkezőleg, szó sem volt megosztásról, inkább egyesítésről. Ez nem lehet akadálya annak, hogy emlékeztessünk rá, Európa mindig is néhányak ambíciója által haladt előre, partnereik becsatlakozásával. Európa nem a legkisebb közös nevező keresése révén halad előre, hanem azokkal együtt, akik akarják a haladást, miközben nyitott marad a többiek felé, fenntartva a közös alapvetéseket.

11. Ami a bővítést, ezt a másik, spekulációkra okot adó témát illeti, emlékezzünk rá, hogy ez csak a nyugat-balkáni országokat érinti. A tárgyalások megkezdődtek Montenegróval és Szerbiával; Albánia és Macedónia hivatalos tagjelölti státuszt kapott. Itt tartunk most. 2000 óta „európai perspektívába" kerültek ezek az országok. Ez jelentős tényező a reformok és a stabilitás szempontjából ebben a régióban. Ha eljön tehát a megfelelő pillanat, valamennyi érintett állam által megvalósított előrelépés függvényében konkretizálni kell majd ezt a kötelezettség-vállalást. Ez akkor válik lehetségessé, ha az EU megreformálja magát és vonzó marad.

JPEG - 25.7 ko
Emmanuel Macron, a Francia Köztáraság elnöke

Megjelenés dátuma : 02/10/2017

Oldal tetejére