A nagykövet tollából (2018. május 22.) [fr]

Isten hozta a filozófusokat

Mindenki emlékszik a Párizsba érkező Saint-Preux első benyomásaira, aki lenyűgözve osztja meg Julie-vel a párizsi szalonok mondén beszédmodorát: „Először is le vagyunk nyűgözve attól a tudástól és észtől, amelyet nemcsak a tudósok, de a mindenféle rendű és rangú emberek, sőt a nők társalgásában is felfedezhetünk: a beszélgetés folyékony és természetes; nem nehézkes, nem is frivol; okos mesterkéltség nélkül, derűs, de nem zűrzavaros, udvarias affektálás nélkül, gáláns és nem unalmas, bohókás, de nem kétértelmű. Nem is értekezés, de nem is epigramma: bölcselkedés, de nem okoskodás; szórakoztató, de szójátékoktól mentes; művészien ötvözi a szellemet az ésszel, az aforizmákat az elmésséggel, a körmönfont szatírát, az ügyes hízelgést és a szigorú morált." (Jean-Jacques Rousseau, Az új Héloîse, második rész, XIV. levél, Oeuvres complètes, Paris, Bibliothèque de la Pléiade, 1947, p. 232-233).

Majd ezen a héten meglátjuk, hogy az érvelés tehetsége továbbra is kielégíti-e az egyre igényesebb közönséget.

Jocelyn Benoist valóban Budapestre érkezik. Ez az 50 éves filozófus a valósághoz való visszatérésről fog értekezni, amely a metafizikával kérkedő előző századdal ellentétben mostani századunkat jellemezné. Akárcsak a budapesti közönség, én sem vagyok Jocelyn Benoist-szakértő, tehát a bencés gondolkodás szakértője, és ismereteim szerint művei, mint a Logique du Phénomène (Ed. Hermann) sincsenek magyarra fordítva. De szórakoztató olvasni, hogy az általa fennen hirdetett „konceptualizmus" illusztrálására az itáliai Via dei Gracchi egyik üdítőárusa által készített sorbet előnyös tulajdonságait magasztalta volna. Ez a sorbet „megmutatja az alma lényegét, jelentős példaértékűséggel még ezen adottság sajátosságában is". Biztosak lehetünk benne, hogy a jelenségek ezen fenomenális elemzőjének előadása vonzani fogja az elvont gondolkodás híveit.

Másrészről pedig Chantal Delsol filozófus kapott meghívást egy Európa jövőjéről szóló kollokviumra. A hosszú ideje a Pázmány Péter Katolikus Egyetem politikatudományi karával együttműködő Chantal Delsol jobban ismeri Magyarországot. Semmi olyat nem hagy figyelmen kívül, ami a Közép-Európa szívében régóta fennálló nyugtalansággal kapcsolatos az együttélés kockázatait illetően. Már igen korán figyelmeztetett annak az illúziónak a kockázatára is, amely szerint a nyugaton kialakult látásmód majd az európai kontinens valamennyi árnyalatát és valamennyi összetettségét elegyengeti, harmonizálja és egy szintre hozza.

Egyik könyvének előszavában Chantal Delsol ezt írta Európa kapcsán: „Elragadva saját koncepciója által egyike lett azon utópiáknak amelyet senki nem lakik."

Kívánjuk, hogy a Franciaországból érkező oly sok ragyogó szellemmel szemben senkinek a lába alól ne csússzon ki a talaj és hogy a lehető legelvontabb viták konkrét értelmet nyerjenek.

JPEG JPEG

Megjelenés dátuma : 22/05/2018

Oldal tetejére