A nagykövet tollából: Franciaország és Magyarország öröktől fogva… [fr]

Hector Berlioz pesti utazása: zene és nemzeti hevület

Amikor első ízben egy mozgalmas körút során 1846-ban Pestre érkezett, Hector Berlioz először átadta magát a magyar főváros nyújtotta élvezeteknek: „(…) fürdőt vettem, ittam két pohár tokajit és húsz órát aludtam”, olvashatjuk emlékirataiban. Bécsből érkezett, közép-európai koncertkörútja előző állomásáról. Több koncertet is tervezett Pesten.

Egy dunai hajóútja során hallott téma feldolgozásával - a másolás-beillesztés nem mai találmány - Berlioz bemutatta a pesti közönségnek a Rákóczi-indulót.

PNG - 433.1 ko
Berlioz Rákóczi-indulójának első változatához készült kéziratának kezdő oldalai

Tomboló lelkesedéssel fogadta a közönség a koncertet „(…) amikor a féktelen zenekar dühös kavarodásban belekezdett régóta visszafojtott fortissimójába, hallatlan kiabálás, dobogás töltötte be a termet; mindeme forrongó lelkek koncentrált dühe olyan erővel robbant ki, amely rémülettel vegyes izgalommal töltött el (…) váratlanul megláttam belépni egy szegényesen felöltözött, furcsán élénk arcú embert, aki alighogy észrevett, a nyakamba ugrott, őrjöngve átölelt, szemei megteltek könnyel, és alig tudta elrebegni a következő szavakat: (…) « A szívemben hordom Önt... Ah! Francia... forradalmi... Ön ért a forradalmak zenéjéhez. » Meg sem próbálom lefesteni ennek az embernek a mélységes elragadtatását, könnyeit, fogvacogását; csaknem rémisztő volt, magasztos!”

Utazása nacionalista forrongás közepette zajlik. Egy politikai gyűlésen még Deák Ferenccel is alkalma nyílt találkozni. „(…) még oly sok érzelemtől fűtve” a zeneszerző kinyilvánította lángolását „e tüzes, lovagias és nagylelkű nemzet iránt”, amelynek nyelve „egyáltalán nem kedvezőtlen a zene számára”. Mindenesetre magával vitte híres indulóját, amelyet később aztán a Faust elkárhozásába is beépített.

Megjelenés dátuma : 02/05/2019

Oldal tetejére