A nagykövet tollából: Franciaország és Magyarország öröktől fogva… [fr]

A szép magyar nyelv arról híres, hogy nehéz elsajátítani többek között szókincsének eredetisége miatt, annál is inkább, mivel becslések szerint szavainak csak 7%-a idegen eredetű. E mutató valóságtartalmától függetlenül kétségtelen, hogy akárcsak az összes többi nyelvet, a magyart is – történelme folytán – számos külföldi hatás érte, így francia is. Íme, egy rövid áttekintés a francia eredetű magyar szavakról.
Ezek közül sok szónak gyakorlatilag ugyanaz a jelentése. A magyarul is enteriőrnek mondott lakberendezéssel, esztétikummal és külcsínnel kapcsolatos szókincs e tekintetben igen gazdag: így bizsukat hordunk, felveszünk egy blúzt vagy egy neglizsét, fotelban vagy kanapén ülünk, konzolt vagy komódot használunk.
A politikai és polgári nyelvhasználatban is találunk olyan szavakat, mint például a kokárda (franciául cocarde), amelyet 1848 óta a hazafiasság és a nemzethez való hűség jelentésével ruházunk fel. Akárcsak a választási kampányt jelentő kampány kifejezés, és mondhatjuk valakire azt is, hogy burzsoá, hivatkozva a szó marxista meghatározására.
Mind franciául, mind magyarul, ha valami ravaszságról, leleményességről akarunk beszélni, szívesen használjuk a trükk kifejezést. Budapesttől Szegedig kreténként kezelhetünk valakit, akit semmire sem becsülünk.
Vannak még olyan szavaink, amelyek franciául egy kissé megkoptak vagy átkerültek az irodalmi nyelvhasználatba, magyarul viszont továbbra is napi szinten használják őket: ilyen a piperetáskára használt neszesszer szavunk.
Némely, a franciában gyakran használt kifejezésből eredő szót magyarul csak egy bizonyos kontextusban használunk: a franciául vörös színt jelentő rúzst vagy a franciául szívet jelentő, magyarul azonban az egyik kártyalapra használt kőr szót vagy pedig a sokszor csak randinak rövidített randevút, amelyet – vigyázat! – csak a szerelmi találkozó megjelölésére használnak. A lezser melléknév laza viselkedést vagy hétköznapi, kényelmes viseletet is jelenthet, mind szó szerinti, mind átvitt értelemben.
Más francia eredetű szavaknak egy kissé árnyaltabb jelentésük van. Így az affér („affaire") alatt valami bajt, sőt valakivel való nézeteltérést értünk.
A szavak egy másik csoportja enyhe átalakuláson ment át az eredeti francia kifejezéshez képest. Ilyen az affektálás (mesterkéltség, viselkedés) amelyből az affektál ige képződött, amit viszont franciára „minauder"-val fordítunk. Ugyanígy használhatjuk a karambolozik igét arra, amikor két autó összeütközik, mivel a francia carambolage egész egyszerűen karambolt jelent. A faliszőnyeg gobelin a híres párizsi királyi manufaktúra nevéből.
Mindazonáltal néhány latin eredetű szó hasonlít a franciára, de nem teljesen ugyanaz a jelentésük: ha az orvos megállapítja önről, hogy „enervált", akkor nem azt gondolja, hogy dühös, hanem azt, hogy a fásultság tüneteit produkálja.
Végül pedig bizonyos esetekben egy szó francia eredete első pillantásra még rejtélyesebbnek tűnik: a krumpli például azért burgonya, mert ezt a gumós növényt többek közt Bourgogne-ban termesztették, mielőtt elterjedt volna Kelet-Európában. Ugyanígy a két személyes ágy franciaágy, azaz szó szerint: francia ágy.
Ki mondta, hogy nehéz a magyar nyelv?

JPEG

Megjelenés dátuma : 12/09/2019

Oldal tetejére