A nagykövet tollából: Franciaország és Magyarország öröktől fogva… [fr]

Gustave Eiffel és tanítványai

A 19. század második felében Gustave Eiffel, a „vas varázslója”, magyarországi megrendeléseket teljesített és gyümölcsöző szakmai tapasztalatcserét folytatott magyar mérnökökkel.

Jóval az 1889-es világkiállításra megálmodott Eiffel-torony megépítése előtt Gustave Eiffel első tapasztalatait a hidak és a viaduktok tanulmányozásában szerezte meg, melyek építése a vasúti ágazat fejlődése következtében robbanásszerűen megnőtt a korban. A bordeaux-i vasúti híd megépítését sikeresen vezette, mely első sikere volt egy hosszú sorozatnak, és amelynek köszönhetően néhány év múlva megalapította saját cégét. Számos franciaországi szerződést nyert el, ugyanakkor megannyi Európából és Amerikából érkező megrendelésnek tett eleget, ezáltal nemzetközi hírnévre is szert tett.

1874-ben az Eiffel Műhelyház elnyerte a budapesti pályaudvar - a későbbi Nyugati pályaudvar - újjáépítésére kiírt pályázatot. Az épület vasszerkezete, mely az üveg és acél látványos ötvözete, a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb csarnokának ad otthont. Az 1877. októberi átadása után a látogatók megrohamozták Budapestet, csak hogy egy pillantást vethessenek rá. Egy másik technikai bravúrnak számított, hogy nem kellett megszakítani a vasúti közlekedést a munkálatok folyamán, hiszen az új vasszerkezetet a régi épületre húzták fel, amelyet csak az új pályaudvar tartószerkezetének elkészültével bontottak le. A szerkezetet Gustave Eiffel csapata alkotta meg, de az elképzelés Auguste de Serre osztrák építésznek köszönhető.
PNG
Még ha Magyarországon a Nyugati pályaudvar is a legismertebb példája Eiffel munkásságának, nem ez az egyetlen alkotás, melyet a nagyhírű párizsi mérnökképzőn diplomázott Eiffel valósított meg az országban. A Szeged városát elöntő 1879-es pusztító nagy árvíz után nemzetközi pályázatot hirdettek meg egy új Tisza híd megépítésére. A város az Eiffel cége által benyújtott tervezetet választotta, így a 678,2 méter hosszú ívhidat, melyet ma a Belvárosi híd néven ismerünk, 1883. szeptember 16-án avatták fel (a hidat második világháborúban lebombázták, majd újjáépítették).

Nem Eiffel volt az első francia mérnök, aki Magyarországon középítkezési megrendeléseket teljesített. A Margit hidat, ezt a nagyszabású építményt, mely a magyar fővárosban köti össze a Duna két oldalát, a touraine-i származású Ernest Gouïn mérnök, Eiffel riválisának tervei alapján 1872 és 1876 között építtették. A helyszínen Emile Nouguier irányította az építési munkálatokat, az a Nouguier, akit Eiffel elbocsátott, és aki a következő évben a Tisza híd építésében játszott szerepet, és aki közel tíz évvel később nagyban megihlette Eiffelt a saját nevével fémjelzett torony megálmodásakor…

A Szabadság híd felépítésében, valamint szegecselt és összecsavarozott acélszerkezetének eleganciában néhányan Eiffel cégének kézjegyét látják. A hidat az 1896-os világkiállításra adták át, és valójában Feketeházy János munkája. A magyar mérnök előtt nem voltak ismeretlenek Gustave Eiffel munkái, akivel a híres szegedi híd megépítésekor került kapcsolatba.

Megjelenés dátuma : 31/01/2020

Oldal tetejére