#COP21 : A párizsi megállapodás 4 kulcspontja

„A megállapodástervezet differenciált, igazságos, fenntartható, dinamikus, kiegyensúlyozott és jogilag kötelező érvényű.” Laurent Fabius, a COP21 elnöke.

JPEG

Igazságos és differenciált megállapodás

Az éghajlatváltozás kihívásával szemben a megállapodás elismeri az államok közös, de különböző mértékű – azaz a különböző kapacitások és nemzeti kontextusok függvényében felmerülő – felelősségének a tényét.

Többek között figyelembe veszi a fejlettségi szintet és a különösen sérülékeny országok sajátos szükségleteit. A pénzügyi kötelezettségvállaláson kívül az ipari országoknak meg kell könnyíteniük a technológiaátadást, tágabb értelemben pedig a szénmentes gazdasághoz való alkalmazkodást.

Az átláthatóság terén és az erőfeszítések nyomon követése végett bevezetünk egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a nemzeti kötelezettségvállalások nyomon követését, bizonyos rugalmassággal kezelve a fejlődő országokat.

Fenntartható és dinamikus megállapodás

A megállapodás célja, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti mértékhez képest és folytassa a felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartására irányuló tevékenységét.

Éppen ezért a párizsi megállapodás előírja, hogy minden ország öt évente vizsgálja felül vállalásait az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Minden újabb, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásnak előrelépésnek kell lennie az előzőhöz képest.

A felek kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy világszinten mielőbb elérik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás maximumát, hogy a század második felére egyensúlyba kerüljön a kibocsátás és annak kompenzálása. Az államoknak növelniük kell továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket.

Egyetemes és jogilag kötelező érvényű

A tárgyalás 195 részes állama kötelezettséget vállalt a hosszú távon kevés üvegházhatású gáz kibocsátásával járó fejlesztési stratégia megfogalmazására. Ez az első alkalom, hogy megállapodás született a klímaváltozás elleni harcról.
Néhány jogilag kötelező érvényű szabály alkalmazható a részes államokra, mint például az, hogy a fejlett országoknak kötelességük pénzügyi támogatást nyújtani a fejlődő országoknak a megállapodás megvalósítása érdekében.

És utána?

A megállapodást 2016. április 22-én New York-ban nyitják meg a részes államok előtt aláírásra, majd 2020-ban lép érvénybe. A COP 21-nek a megállapodást kísérő döntése több szakaszban rögzíti a megállapodás előkészítését és megvalósítását: a hozzájárulások felülvizsgálata 2018-ban, a finanszírozások mobilizálása egy évi minimum 100 millió dolláros szint elérése érdekében 2020-ra.

A megállapodás elismeri az azóta már mozgósított civil szereplők tevékenységét a párizsi felhívás arculatának megformálásában, amellyel 800 cég, befektetők, városok és régiók vállaltak kötelezettséget arra nézve, hogy meghaladják a párizsi klímamegállapodásban kifejezett ambíciót.

Megjelenés dátuma : 03/02/2016

Oldal tetejére