Külpolitika [fr]

  • Az európai építkezés
  • A nemzetközi biztonság
  • Az ENSZ-en belüli tevékenység
  • A nemzetközi együttműködés
  • Humanitárius tevékenység
  • A terrorizmus elleni harc
  • Francia jelenlét a világban

Az európai építkezés

JPEG - 3.4 ko
Külügyminisztérium, Quai d’Orsay (Párizs)

1945 óta az európai építkezés a francia külpolitika központi elemét képezi. Ennek több fontos oka is van : visszaállítani a békét és garantálni az államok biztonságát, felszentelni a demokratikus kormányformát, és felépíteni egy integrált gazdasági és pénzügyi térséget, amely képes garantálni a jólétet az európai népek számára.
Éppen ezért de Gaulle tábornok, Pompidou, Giscard d’Estaing, Mitterand és Chirac elnökök szünet nélkül azon munkálkodtak, hogy konkretizálják és fejlesszék ezt az európai alapot, hogy gazdasági hatalommá és egy tiszteletben tartott politikai övezetté váljon.
A 2003-ban mért 9 710 milliárd eurós bruttó hazai termék az Európai Uniót immár Észak-Amerika szintjére emeli, sőt, Ázsiát így meg is előzi az EU.
2007. január 1-jén két új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz. A huszonhét tagú Európai Unió a bolygó harmadik legnagyobb közössége, a felszíni területek 3%-ával, a föld lakosságának 7,5%-ával és a világ gazdagságának negyedével.
A bővítés, mint történelmi dinamika
Az európai közösségekhez, majd az Európai Unióhoz való csatlakozások…

A tagállamok száma
1957. március 25. 6 A Római Szerződés aláírása : Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxembourg
1973. január 1 9 Dánia, Írország, Egyesült Királyság
1981. január 1. 10 Görögország
1986. január 1. 12 Spanyolország, Portugália
1995. január 1. 15 Ausztria, Finnország, Svédország
2004. május 1. 25 Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
2007. január 1. 27 Bulgária, Románia
A bővítés kulcsfontosságú dátumai
1989. november 9. A berlini fal leomlása
1993. június 21-22. Koppenhágai Európai Tanács: jóváhagyásra kerül az Európai Unió bővítésének elve, valamint meghatározásra kerülnek azok a kritériumok, amelyeket a tagjelölt országoknak be kell tartaniuk a csatlakozás érdekében
1998. március 30. A csatlakozási tárgyalások kezdete az első tagjelölt országokkal
1999. március 24-25. Berlini Európai Tanács: a bővítés pénzügyi hátterének meghatározása
2000. december 7-9. Nizzai Európai Tanács : az európai intézmények módosítása a kibővített Európai Unió működése érdekében
2002. december 12-13. Koppenhágai Európai Tanács: lezárulnak a tárgyalások a tíz tagjelölt országgal
2003. április 16. A csatlakozási szerződés aláírása Athénban
2003 folyamán A csatlakozási szerződés ratifikálása a 25 országban
2004, május 1. A tíz új tagállam belépése az Európai Unióba
2004. június Európai Parlamenti választások au Európai Unió 25 országában
2007. január 1. Bulgária és Románia csatlakozása az Európai Unióhoz

A nemzetközi biztonság

Ami a biztonságot illeti, a hidegháború évei, valamint az azt követő bizonytalan időszak a demokratikus nemzetek összességére – így Franciaországra is – fontos felelősséget ruházott. Franciaország része az Észak-Atlanti Szövetségnek (NATO), továbbá az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezetnek (EBESZ) és az Európai Hadtestnek, amelybe közel 13 000 főt delegál.
Végül, lévén az öt atomnagyhatalom – Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Franciaország – közül az egyik, Franciaország ügyel arra, hogy fenntartsa a nukleáris elrettentést, és e tekintetben alkalmazkodjon az új stratégiai valóságokhoz, valamint számításba kívánja venni honvédelmének európai dimenzióját is oly módon, hogy elkötelezi magát a fegyverkezés visszaszorítása és csökkentése mellett.

Az ENSZ-en belüli tevékenység

JPEG - 3.5 ko
Az ENSZ 56. Közgyűlése (New York)

Franciaország külpolitikája tiszteletben tartja az Egyesült Nemzetek Szervezete céljait és elveit. Ezek ugyanis megfelelnek azoknak az ideáloknak, amelyek a francia köztársasági hagyomány alapjául szolgálnak. Ezért van az, hogy Franciaország 1945 óta folyamatosan védte ezt a szervezetet, amelynek a ötödik legnagyobb finanszírozója, a Szervezet rendes költségvetéséhez 81,36 millió euróval való hozzájárulásával 2005-ben, valamint az ENSZ különleges intézményeinek folyósított 79,89 millió eurónak megfelelő összeggel.

A Biztonsági Tanács állandó tagjaként Franciaország közvetlenül részt vett számos békefenntartó műveletben (Közel-Kelet, Kambodzsa, ex-Jugoszlávia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia-Eritrea, Sierra Leone, Elefántcsontpart, Haiti, Libanon…).

2006-ban a békefenntartó műveletek címén befizetett francia hozzájárulás összege 240 millió eurónak felelt meg.
Franciaország támogatja továbbá a Szervezet tevékenységét a fejlődéshez nyújtott segítséget illetően, különösképpen a szegénység elleni harcot (PNUD – az ENSZ Fejlesztési Programja), a gyermekek védelmét (Unicef) és a kábítószerek elleni harcot (PNUCID) elősegíteni hivatott programok esetén, amelyekhez hozzájárul mind anyagilag, mind pedig technikai szintű segítségnyújtással.

A nemzetközi együttműködés

Franciaország a nemzetközi együttműködési politikáját két irányvonalra alapozza : a befolyásra és a szolidaritásra.

A Nemzetközi Együttműködési és Fejlődési Főosztály (DGCID) biztosítja ezen politika megvalósítását, négy fő irányvonal mentén :

A fejlődéshez való segítségnyújtás az együttműködésen keresztül :

Franciaország fenn kívánja tartani a leginkább hátrányos helyzetben lévő országokért tett szolidaritási erőfeszítéseit, és 2007-ben 9,1 milliárd eurót szánt a fejlesztéshez nyújtott közsegélyre. Ez az összeg a francia GDP 0,5%-át teszi ki, amelynek 2012-re 0,7%-ra kell növekednie.

A fejlődéshez nyújtott francia hitelek legnagyobb részét a francia közigazgatási vagy az ezekhez kapcsolódó szervek által a közvetlenül a kedvezményezett országoknak nyújtott kétoldalú segély alkotja.

2007-ben Afrika fejlődése kulcskérdését alkotta a francia külpolitikának. A szubszaharai Afrikának nyújtott kétoldalú segély 53% volt.

Elősegíteni a kulturális cserekapcsolatokat és a francia nyelv használatát :

Franciaország 90 országban 144 kulturális létesítménnyel rendelkezik külföldön, valamint egy 283 intézetből álló Alliances françaises (Francia Szövetség) hálózatot tart fenn.

A francia nyelv promócióját célzó politika 130 ország 110 millió tanulójához jut el, mindezt egy 850 000 tanár alkotta hálózat segíti elő. Az AEFE (Ügynökség a Francia Nyelv Oktatásáért Külföldön) hangolja össze a világ 252 francia oktatási intézményének tevékenységét.

Előmozdítani a tudományos és egyetemi együttműködést :

Franciaország szeretné egyfelől megerősíteni a francia kutatás nemzetközivé tételét, másfelől pedig kiterjeszteni a tájékoztatást a partnerországok tudományos rendszereire is.

A Tudományok és Technikák Obszervatóriuma, valamint 28 külföldön található kutatóközpont biztosítja ezen célok megvalósítását.

Ami az egyetemi együttműködést illeti, Franciaország több mint 200 frankofón felsőoktatási tagozatot tudhat magáénak világszerte, és megerősíti kapcsolatait olyan partnerekkel, mint Németország és az Egyesült Államok. A külföldi hallgatók fogadása is fejlődik: jelenleg 250 000 külföldi diák tanul Franciaországban.

A Kül- és Európa-ügyi Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá tartozó Campus France célja a francia felsőoktatási képzések promóciója külföldön, a külföldi diákok és kutatók franciaországi fogadásának megkönnyítése és partnerségek kiépítése a külföldi egyetemekkel.

A francia nyelv jelenlétének biztosítása a nemzetközi audiovizuális világban :

A francia nyelv audiovizuális szintű jelenléte külföldön erősödik és az ezen szektor fő képviselőinek – a TV5 frankofón televíziós csatorna, az RFI nemzetközi francia rádióadó és a France 24 – nyújtott segítség immár prioritás a kormány számára. A France 24 2006 decemberében kezdte meg adását. Első, francia, angol és arab nyelven folyamatosan híradásokat sugárzó nemzetközi francia hírcsatornaként francia szemszögből közelít a nemzetközi eseményekhez.

Franciaország támogatja továbbá a francia filmek és dokumentumfilmek terjesztését.

Humanitárius tevékenység

A humanitárius tevékenység jelentős helyet foglal el Franciaország külpolitikájában, így az ország ezzel is hű marad a nagyrészt általa meghatározott értékrendhez. Franciaország ugyanis központi szerepet játszott a humanitárius tevékenység és a nemzetközi humanitárius jog fejlődésében.

A Külügyminisztérium Humanitárius Tevékenységért felelős Képviselete valósítja meg a sürgősségi humanitárius segélyekhez kapcsolódó külföldön történő beavatkozásokat, amelyekről a kormány hoz döntést. Ezen a címen összehangolja a különböző intézményi partnereinek (a társadalombiztosítás intézménye, a világszintű sürgősségi orvosi ellátás, a Védelmi Minisztérium, a mentőszolgálatot teljesítő nem-kormányközi szervezetek , …stb.) tevékenységét.

Az erre a célra fordított összeg 8,8 millió euró volt 2006-ban. Ennek nagyjából 40%-a a külföldön működő francia nem-kormányzati szerveknek való folyósítás formájában került felhasználásra. Ezen a területen Franciaország támogatást nyújt továbbá a multilaterális szervezetek tevékenységéhez.

2006-ban 50 millió eurót szenteltek a nemzetközi szervezetek és az ENSZ különböző humanitárius ügynökségeinek programjainak : a Menekültügyi Főbiztosság, az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (Unicef), a Világélelmezési Program (WFP), az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA), a Nemzetközi Vöröskereszt…

Végül az európai szinten megvalósított programokhoz való hozzájárulás több mint 100 millió eurónak felel meg. Az ECHO-n, az Európai Unió Humanitárius Segélyek Hivatalán keresztül Franciaország segítséget nyújt a bajbajutott országoknak vagy népeknek, akik természeti katasztrófák vagy politikai krízisek áldozatai.

A terrorizmus elleni harc

A nemzetközi terrorizmus áldozataként mind a saját területén, mind pedig külföldön, Franciaország már régóta megmutatta határozottságát, hogy küzdjön a terrorizmus minden formája ellen, bárki álljon is mögötte.

Franciaország, amely azt vallja, hogy a terrorizmus elleni megállapodások nélküli harcot az emberi jogok és a szabadságjogok tiszteletben tartásával kell megvívni, különleges terrorizmus-elleni jogszabályokkal van felvértezve.

Az Egyesült Nemzetek határozatai, amelyek az Egyesült Államokat sújtó, 2001. szeptember 11-i merényletek után kerültek elfogadásra, megerősítették a terrorizmus elleni nemzetközi összefogást.

Franciaország aktívan részt vesz az ENSZ terroristaellenes bizottságának (CCT) munkájában.

Francia jelenlét a világban

Közel 2 millió francia él külföldön, akiknek a fele ideiglenesen tartózkodik az adott országban (az ott-tartózkodás átlagos időtartama 4 év). Főként francia vállalatok vezetőiről és műszaki munkatársairól, valamint állami alkalmazottakról és humanitárius szervezetek tagjairól van szó.

Földrajzi megoszlásuk a következő :

GIF

50,8 % Európában
19,5 % Amerikában
14,2 % Észak-Afrikában, a Közel- és a Közép-Keleten
9,3 % a szubszaharai Afrikában
6,3 % Ázsiában és Óceániában

A külföldön élő franciák másik fele állandó lakos, ezek közé számolják a kettős állampolgársággal rendelkező franciákat, akiknek száma 85%-kal nőtt 1984 és 2002 között.

Megjelenés dátuma : 27/04/2017

Oldal tetejére