November 6. és 18. között Egyiptomban tartják az ENSZ 27. éghajlatváltozási konferenciáját, a COP27-et [fr]
Míg a glasgow-i COP26 célja a globális törekvések növelése volt, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében, az ENSZ összefoglaló jelentése kiemeli, hogy az állami kötelezettségvállalások még nem elegendőek. A COP27-nek ezért az ambíciók elmélyítésének és a cselekvés konferenciájának kell lennie annak érdekében, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra lehessen korlátozni. Az Afrikában zajló COP-nak szólnia kell még a fejlett és fejlődő országok közötti szolidaritásról és együttműködésről is.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik jelentésének I-III. kötetének következtetései azt mutatják, hogy a globális átlaghőmérséklet felmelegedése egyértelmű, gyorsul, és a felmelegedés már megfigyelt megnyilvánulásai szinte teljes mértékben az emberi tevékenységeknek tudhatók be. Ez a gyors felmelegedés megsokszorozza a nemzetközi jólétet és biztonságot fenyegető veszélyeket. A tengerszint emelkedését, a szélsőséges időjárási események felerősödését és gyakoribbá válását, a mezőgazdasági hozamok csökkenését és a kórokozók elszaporodását az IPCC a klímaváltozás közvetlen következményeként írja le. Az IPCC mindazonáltal hangsúlyozza, hogy még mindig rendelkezésre áll egy rövid időszak a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő csökkentésére, ha az államok 2030-ig gyorsan és jelentősen csökkentik kibocsátásukat, és az évszázad közepére elérik a szén-dioxid-semlegességet.
A kibocsátás csökkentésére irányuló globális erőfeszítések felgyorsítása érdekében Franciaország és az Európai Unió a mérséklést célzó szilárd munkaprogram létrehozását kéri a COP27-en. Franciaország és az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, és e kötelezettségvállalással összhangban terveket mutatott be kibocsátásuk csökkentésére.
Az Európai Unió meghozta a legkonkrétabb, legoperatívabb és legvonzóbb intézkedéseket. A 2020. decemberi Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy 2030-ra az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását legalább 55%-kal csökkenti az 1990-es szinthez képest. Ennek a célnak lehetővé kell tennie az Európai Tanács által 2019 decemberében elfogadott klímasemlegesség célkitűzésének 2050-ig történő elérését.
2022 első fele lehetővé tette az Európai Zöld Paktum („Green Deal”) különböző elemeinek bevezetését, amelybe ezek a kötelezettségvállalások illeszkednek, így többek között az „55%-hoz való hozzáigazítás” („Fit for 55”) néven ismert jogalkotási csomag főbb szövegei, az Európai Unió Nemzeti szinten meghatározott Hozzájárulásának (NDC) megvalósításához. A háromoldalú megbeszélések a cseh EU-elnökség alatt kezdődtek azzal a céllal, hogy a lehető leggyorsabban politikai megállapodás szülessen a szövegekről az új európai éghajlati keretrendszer 2023-tól történő végrehajtása érdekében.
A háború által felerősített ukrajnai energiaválság a RePower EU stratégia elfogadásához vezetett, amelynek célja az Unió energiafüggetlenségének erősítése, az energiaátállási menetrendjének felgyorsításával.
Franciaország emellett elkötelezett a klímadiplomácia minden területén, és támogatja a több érdekelt felet (államokat, helyi önkormányzatokat, civil társadalmat, magánszektort) tömörítő koalíciókat, mint például a Nemzetközi Napenergia Szövetséget, a Természetért és az emberekért Nagy Ambíciós Koalíciót (HAC – High Ambition Coalition for Nature and People) vagy a trópusi erdők megőrzéséért alakult szövetséget. A köztársasági elnök kezdeményezésére 2017-ben elindított One Planet csúcstalálkozók az államok, a helyi önkormányzatok, a nemzetközi szervezetek, de a vállalatok, magánbankok és biztosítók pénzügyi kötelezettségvállalásának helyszínévé is váltak. A COP27-en Franciaország megvédi a magán- és állami finanszírozók koalícióit az éghajlatvédelem és a biológiai sokféleség érdekében, egyedülálló bolygónk megőrzése érdekében.
Franciaország diplomáciáját az éghajlatváltozás hatásainak leginkább kitett partnereinek szolgálatába állítja, többek között Afrikában. A nemzetközi klímafinanszírozás a COP27 egyik fő témája. Az üvegházhatású gázok múltbeli kibocsátásának nagy részéért felelős fejlett gazdaságok felelősséggel tartoznak a fejlődő országokkal való szolidaritásért. A fejlett országok által a fejlődő országokban mozgósított klímafinanszírozás lehetővé teszi az együttműködést, hogy minden ország megszerezze a leghatékonyabb technológiákat és gyakorlatokat a kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Franciaország például az egyik fő hozzájárulója a Dél-Afrikával a COP26 margóján megkötött energetikai átmeneti partnerségnek. Ez a partnerség lehetővé teszi Dél-Afrika gazdaságának szén-dioxid-mentesítését több ország pénzügyi és technikai támogatásáért cserébe. Megbeszélések folynak az ilyen típusú partnerség más országokkal való megismétlésére.
Mit tesz Franciaország a klímafinanszírozásért?
Az Európai Unió és tagállamai az éghajlatváltozás elleni küzdelem fő finanszírozói. Franciaország a maga részéről kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2015-ös 3 milliárd eurós szintről 2020-ra 5 milliárd euróra növeli a fejlődő gazdaságok klímavédelmi támogatására szánt közfinanszírozást. Ezt a célt már 2019-ben elérték, sőt túlteljesítették. Azóta Franciaország növelte a támogatás mértékét, és megerősítette a COP21-en vállalt kötelezettségét, 2021 és 2025 között évi 6 milliárd euróra növelte a támogatást, amelynek egyharmadát a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra fordítják. Franciaország betartja vállalásait: 2021-ben 6,1 milliárd eurót folyósított, amiből 2,2 milliárd eurót a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra fordítottak.
Franciaország támogatja az ENSZ főtitkárának felhívását, amely a fejlődő országok követeléséinek eleget téve a természeti katasztrófákra való reagálási mechanizmusok megerősítését szorgalmazza, és általánossá tenné a korai figyelmeztető rendszereket a világ minden országában: Franciaország ezért bejelentette, hogy a CREWS kezdeményezéshez való hozzájárulását megduplázza, így évi 8 millió euróval támogatja azt. A Franciaország által a COP21 konferencián elindított kezdeményezés értelmében már 100 millió dollárt folyósítottak a korai figyelmeztető rendszerek létrehozására a veszélynek kitett országokban.
A Francia Fejlesztési Ügynökség (AFD), az Európa-ügyi és Külügyminisztérium partnere, hajtja végre Franciaország klímafinanszírozásának jelentős részét, a lehető legnagyobb tekintettel a legveszélyeztetettebb országok szükségleteire. Ez az első olyan fejlesztési bank, amely teljes mértékben igazodik a Párizsi Megállapodáshoz, mivel megszüntette az éghajlatváltozással ellentétes projektek finanszírozását.
Franciaország elkötelezettsége a többoldalú klímafinanszírozási alapokhoz való jelentős hozzájárulásban is megmutatkozik. Franciaország így a Párizsi Megállapodás fő pénzügyi mechanizmusának, a Zöld Klíma Alapnak és a Globális Környezetvédelmi Alapnak az egyik legnagyobb befizetője. A francia támogatás különböző országokban megvalósuló konkrét projektekre irányul, mint például a naperőművek finanszírozása, az elektromos hálózatok korszerűsítése, a tiszta tömegközlekedés kiépítése, vagy akár a vízellátás javítása. De ilyen az erdők megőrzése és a katasztrófakockázatok korai figyelmeztető rendszereinek telepítése is.
A fejlett országok által a fejlődő országoknak nyújtott finanszírozáson túlmenően a közpolitikáknak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való igazításának lehetővé kell tennie, hogy minden állami és magán pénzmozgás a globális felmelegedés korlátozására és az ellenálló képességre irányuló célkitűzések elérése felé irányuljon.